Hírek

Beszámoló az Alfás kirándulás, fotózással egybekötve találkozóról.

Reggel van, korán reggel, madárcsicsergéstől zengő reggel.
A madarak is korán keltek, előcsalogatta őket a korán kelő nap melege.
Amíg az erőmű épületétől eljutok az Alfáig, azt üzenik, hogy szép napunk lesz.
Már hiányzott ez a „zaj” a korábbi fagyos hajnalokon nem hallatták a hangjukat, így a mostani zajongásuk számomra a jó idő beköszöntét jelentették.
Szóval, egy csicsergéstől hangos, napsütéses reggellel kezdődött az éjszakás műszakom utáni napom.

Beültem hát az Alfámba és elindultam haza. A szombat hajnalban ébredező városban, a forgalom szinte zéró és valami furcsa véletlen miatt, szinte végig zöldhullámmal jutok ki a városból, az autópályára....
Onnan meg, egy kellemes suhanásos etappal jutok el hazáig.
Hazaérve  lemostam és rendbe tettem a nagy napra a SportDiesel-t, mire végeztem úgymond  addigra „felébredtem” :-)
Egy további frissítő zuhanyzás után felhúztam az Alfás gúnyámat és a párommal elindultunk a budapesti találka ponthoz.
Útközben „persze” esett pár csepp eső, nehogy már sokáig tiszta legyen az Alfa…..de ennyi volt az összes aznapra.
A közlekedési múzeum oldalában található parkolónál már több Alfa és utasai várakoztak a tovább indulásra.
Egy gyors „hello-szia-hogyvagytok-deszépaverdád” után elindult a csapat a turai kastély irányába.
Az M3-on csorogtunk egy ideig, és tényleg visszafogott tempóban. Ilyet is kell néha :-)
A pályáról való letérés után, pár kisebb településen áthaladva, megérkeztünk a helyszínre.
Szinte a „semmiből” bújt elő a kastély sziluettje, a magas tornyaival, ami már majdnem olyan volt mint egy kisebb vár.
Elfoglaltuk a kastély előtti parkot és elkezdtek kattogni a fényképezőgépek.
Erre 1 óránk volt, ennyi idő alatt mindenki megörökíthette azt, amit akart.
 
Majd kiálltunk az autókkal a parkolóba és bementünk körül nézni.
Egy kisebb előadást is meghallgattunk az épületről, és keletkezéséről, annak tulajdon váltásairól illetve hasznosításairól.
Volt Szovjet katonai szállás, majd katonai kórház, később általános iskola is, stb stb.
Az 1873-ban indult építés ellenére komoly technikai vívmányokat is felvonultatott, mint pl. a központi fűtés, padlófűtés ( aminek a rozsdás csövei most is megtalálhatóak ), étellift, vízvezeték rendszer, minden szinten fürdőszoba, villanyáram, és a falak közti 30cm-es légrés rendszer, ami a szigetelést biztosította.
Ezek a dolgok abban az időkben egy nagyon modern épületté „varázsolták” a kastélyt.
Sok mindenen keresztülment, nem csoda hogy kissé „romos” állapotban van.
Fantasztikus lehetett mikor teljes fényében pompázott. A belső festések-díszítések ugyan foltokban, de jól kivehetőek.
Azt mindenképpen megjegyezném, hogy egy mai építésű épület tuti nem fog ennyit kibírni.
A felújítási munkálatok már elkezdődtek, ott jártunkkor épp az óratorony volt beállványozva.
Körbe jártuk bent és kint is. Ha elkészül, biztos meglátogatom megint, kíváncsi vagyok, hogy hogyan sikerül.
Ezután befészkeltük magunkat az Alfáinkba és elindultunk a másik helyszínre, útközben beiktattunk egy ebédet is.
Sajnos az aszódi kastély nem volt látogatható állapotban.
Egy kis beszélgetés után újból az Alfáké lett a főszerep, elindultunk haza.
A csapat döntő része Budapestig együtt haladt.
Miután beértünk a városba, és ahogy szaporodtak a kereszteződések, csomópontok úgy fogyott az Alfás konvoj létszáma. . . .
Egy kellemes laza kirándulós napot hagytunk magunk mögött.
A többiről beszéljenek a képek.
 
Üdv:
GEORGE
A SportDizeles :-)